Intraductalis papilloma típusok

Méhes Gábor, patológus Az intraductalis papilloma típusok egy multifaktoriális betegség, ami azt jelenti, hogy több tényező együttes jelenléte szükséges a betegség kialakulásához, és ennek fényében többféle szövettani típust különböztetünk meg egymástól.

A mellrák és típusai

Ezen típusok elkülönítésében és diagnosztizálásában nagyon fontos szereplő a patológiai szövettani diagnózisalkotás. A WHO adatai szerint a nem specifikus halálozási statisztikákban az emlődaganat intraductalis papilloma típusok második helyen áll a női populációban, míg férfiakat és nőket együttesen tekintve a harmadik helyen áll. Magyarországon évente körülbelül ezer új emlőrákos  beteget fedeznek fel, és nagyjából nő hal bele a betegségbe.

Az Amerikai Egyesült Államokban ban összesen Utóbbi adat nagyon magas arány, amely már önmagában felhívja a figyelmet a nőgyógyászati kontroll és az emlő önvizsgálatának  fontosságára.

Milyen elváltozások fordulhatnak elő a mellben? Mindenekelőtt kiemelendő, hogy nem csak a női mellben alakulhat ki daganat. Kialakulhat férfiakban is emlődaganat — igaz sokkal ritkábban, mint nőkben. Alapvetően három nagy csoportra osztjuk az emlő elváltozásait, melyek közül nem mindegyik daganat.

A fibrocystás elváltozások és gyulladások egyértelműen nem daganatos elváltozások. A cikk további része a tumorok szövettani típusairól szól. Hirdetés A következő diagram az emlőben tapintott csomó  miatt orvoshoz fordult nőknél talált elváltozások kórszövettani diagnózis szerinti százalékos megoszlását mutatja. Mintavétel és patológia A tumorok lehetnek kötőszöveti, illetve hámeredetűek, az utóbbiak a gyakoribbak.

Kovács Árpád klinikai onkológus cikkében  már olvashattak a mintavételi eljárásról.

A jóindulatú emlődaganatok

Ezek a finomtű biopszia, a vastagtű biopszia core biopszia és az excisiós biopszia. Miután a nőgyógyász szakorvos levette a mintát, elküldi patológiára, ahonnan szövettani diagnózist kap, s ennek tudatában kezdheti meg a megfelelő terápia felépítését.

Az emlődaganatok szövettani típusai Fibroadenoma A leggyakoribb jóindulatú daganat. Általában fiatal nőkben jelentkezik.

A menstruációs ciklus  késői szakaszában és a terhesség alatt méretük megnövekedhet. A menopauzát követően azonban visszafejlődhetnek és elmeszesedhetnek.

Bővebben  Fibroadenoma az emlőben Phylloid tumor Jóval ritkábbak, mint a fibroadenomák és általában jóindulatúak. Ezeknek a daganatoknak a többsége lokalizált marad és sebészi eltávolítással gyógyítható. A rosszindulatú formái hajlamosak a kiújulásra, de többnyire ezek sem terjednek tovább. Leggyakrabban a menopauza  előtt jelentkezik. E típusú daganatok általában úgynevezett magányosan állók, méretük nem intraductalis papilloma típusok el az 1 cm-es nagyságot.

Az emlőcarcinomákat aszerint osztályozzák, hogy áttörték-e a határoló membránt bazális membrán. Ezen alapelvek szerint a következő az emlőcarcinomák beosztása: Az invazivitás azt jelenti, hogy a daganat átterjed-e más szövetbe, szervbe intraductalis papilloma típusok kiindulási helyéről, vagy sem.

Tehát a daganat marad a kiindulási helyén, nem szűri be a környező szöveteket, szerveket és távoli áttétet sem képez. A ductalis carcinoma a mirigyek kivezető csöveiben jelenik meg. A colloid carcinoma szintén ritka altípus. A tumorokat differenciáltsági fok szerint is lehet osztályozni. A jól differenciált carcinomáknak jelentősen jobb a prognózisa, intraductalis papilloma típusok a rosszul differenciáltaké.

Áttétek és túlélési kilátások Az emlőcarcinoma a nyirok utakon és a véráram útján terjed. Időben fel nem intraductalis papilloma típusok, rosszindulatú elváltozás esetén már távolabbi szóródás is bekövetkezik.

Leggyakrabban a tüdő, a csontrendszer, a máj és a mellékvesék érintettek az áttétképzésben. Mint nagyon sok daganat típusban az emlőcarcinoma osztályozásánál is a TNM rendszert  használják.

A jó- és rosszindulatú emlődaganatok szövettani típusai

T tumorN regionális nyirokcsomó és M távoli áttét. Az 1 cm-nél kisebb invazív carcinomák nyirokcsomó-áttétek hiányában kitűnő prognózisúak, és nem feltétlenül szükséges szisztémás kezelés.

A vér útján terjedő szóródást követően a teljes gyógyulás esélye igen csekély, a kemoterápia  azonban meghosszabbítja a túlélést. Fontos a rendszeres szűrés! A szűrővizsgálatok feladata az, hogy korán felismerjük a még tünetet vagy panaszt nem okozó betegséget. Magyarországon az emlőszűrés a év közötti korosztályt fogja át.