Helmintszék kutatási módszerei
Az eredmények publikálása Határidők, költségek 9 A kutatási terv lépéseit illusztráló folyamatábra: Forrás: Héra G. A kutatási probléma, a cél és a kutatási kérdés megfogalmazása Probléma és a cél megfogalmazása Felmerül valamilyen probléma, melynek feltárására, magyarázatára vállalkozunk. A kutatási terv első lépésében fel kell vázolni a vizsgálandó problémát, s leírni azt, hogy miért aktuális ezzel a kérdéssel foglalkozni ez leginkább a szakdolgozat írásánál fontos továbbá, hogy mit is akarok kutatni, mi a célom, miért és mire fókuszálok?
A következőkben egy példát olvashatunk a kutatási probléma valamint a cél és a kutatási kérdés megfogalmazására egy, a nők munkaerő-piaci integrációját feltáró kutatás alapján.
Kutatási módszerek és eszközök
Az említett kutatás teljes terjedelmében olvasható a következő könyvben: R. Fedor Anita Egyensúlyban? A munkaerő-piaci karriertől a familiarizmusig.
- Hogyan kell kezelni a papillomavírus nőt
- Пока они шли вдоль туннеля, через который в Диаспар врывался холодный ветер, Джезерак не ощущал страха.
- Vastagbél tisztító méregtelenítés 7 napig
- Хилвар не ответил на первый вопрос -- только на второй.
- Epehólyagrák kezelése
A téma aktualitása Témám aktualitását az adja, hogy a mind a hazai, mind a nemzetközi foglalkoztatáspolitikai célok között előkelő helyett foglal el a nők foglalkoztatási rátájának emelése, valamint a munkavégzés és a családi élet közötti egyensúly megteremtésének előmozdítása. Cél megfogalmazása Vizsgálatomban a kisgyermeket nevelő nők munkavállalási attitűdjét vizsgálom.
Mit is akarok kutatni, mire Arra vagyok kíváncsi, hogy az érintett nők fókuszálok gyermekvállalás után mikor térnek vissza a munka világába.
Kutatási kérdés megfogalma- Munkám során arra szeretnék választ zása kapni, hogy a kisgyermeket nevelő nők meddig maradnak otthon gyermekgondozási szabadságon, illetve mikorra időzítik a gyermekvállalást követő újbóli munkába állást, s ezen döntéseiket milyen tényezők befolyásolják? Elemzési egységek, idődimenzió meghatározása A kutatások elemzési egységei lehetnek: 1.
Egyének 2. Csoportok 3. Szervezetek 4.
Társadalmi produktumok pl. A fenti példában említett kutatási téma elemzési egységét a helmintszék kutatási módszerei nevelő nők csoportja adja.
Mit kell tudni a kvantitatív és a kvalitatív kutatási módszerekről?
Utóbbit további három alcsoportra bonthatjuk. Keresztmetszeti vizsgálat: egy bizonyos időpontban elvégzett megfigyelés, adatgyűjtés. Longitudinális vizsgálat: hosszabb időtávon folyik a megfigyelés, adatgyűjtés.
Ilyen például a Spéder Zsolt által vezényelt Életünk fordulópontján című vizsgálat, vagy a Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar és a Nyíregyháza Polgármesteri Hivatal által ban közösen indított kétévente ismétlődő vizsgálat-sorozat. A fentebb említett a nők munkaerő-piaci integrációját feltáró helmintszék kutatási módszerei Egyrészt, mert így tudhatjuk meg, hogy milyen elméletek kapcsolhatók a választott témához, valamint mert ezáltal tudjuk feltérképezni, hogy mások ebben a témakörben milyen helmintszék kutatási módszerei jutottak.
Ez pedig alapját képezi majd későbbiekben a hipotézisek megfogalmazásának.
Két jó tanács: Olvasni! Egyfajta időrabló, már-már felesleges elfoglaltságként aposztrofálva a szakirodalom tanulmányozását.
- Mit kell tudni a kvantitatív és a kvalitatív kutatási módszerekről? | moveinstudio.hu
- Jardioza szabvány
- Kutatási módszerek és eszközök Célkitűzés A lecke célja, hogy meghatározza a kutatás metodikájának fogalmát, hogy ismertesse a kvantitatív és a kvalitatív kutatások jellemzőit és alkalmazási lehetőségeit, hogy bemutassa a feltáró és a feldolgozó kutatási módszereket, továbbá definiálja az érvényesség és a megbízhatóság fogalmát.
Pedig nem az! Alap nélkül nincsen ház.
Részt venni, érdeklődni! Vegyünk részt különböző konferencián, hallgassuk meg tanáraink, a szakma képviselői valamint hallgató társaink konferencia előadását. Merítsünk ötletet ezeken a fórumokon. A szakirodalomi hivatkozás módjáról kötetünk következő fejezete szól: Hüse Lajos: A szakirodalom használata, forráskutatás.
Kutatási módszerek és eszközök
Elméleti hipotézisek megalkotása A hipotézis egy olyan előfeltevés, melyet a kutatásunk adatainak elemzése eredményeként igazolunk vagy cáfolunk. Ez utóbbitól sem kell megijedni, attól, hogy valamelyik hipotézisünk nem igazolódott az nem azt jelenti, hogy rossz a kutatásunk és mindent kezdhetünk előröl. Kutatási tervünkben megfogalmazhatunk egy vagy akár több hipotézist is. A hipotézis összekapcsolja a kutatás elméleti és gyakorlati empirikus részét.
A jól megfogalmazott hipotézis vezeti a kutató kezét a tekintetben, hogy milyen változók közötti összefüggésekre kell választ keresni és kapni. A hipotézis állítás formájában megfogalmazott válasz a feltett kérdésre. Tehát nem kérdés! Viszont egy kérdésből levezethető. Példa: Kérdés: Vajon függ-e a családban nevelkedő gyermekek számától az, hogy a kisgyermekes nők mikor térnek vissza a munka világába? Fedor A hipotézis-alkotás egyik jellemzője, hogy már igazol törvényszerűségekből, ismeretekből levezethető.
Ilyenkor bátran hivatkozzunk azokra az elméletekre, korábbi kutatási eredményekre melyeket felhasználtunk a hipotézis megfogalmazásakor. Példa: A demográfiai kutatások alapján azt várjuk, hogy a magasabb gyermekszám jelentősen korlátozza, esetleg végérvényesen is megakadályozza a nők 13 visszatérését a munkaerőpiacra. Fedor Milyen legyen a hipotézis?
Már igazolt összefüggésekből levezethető.
